Szikla (település)

Szikla (Sihla)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Breznóbányai
Rang	község
Első írásos említés	1760
Polgármester	Stanislav Bitala
Irányítószám	976 53
Körzethívószám	048
Forgalmi rendszám	BR
Népesség
Teljes népesség	197 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	8 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	901 m
Terület	26,83 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 39′ 30″, k. h. 19° 38′ 50″48.658333, 19.64722248.658333°N 19.647222°EKoordináták: é. sz. 48° 39′ 30″, k. h. 19° 38′ 50″48.658333, 19.64722248.658333°N 19.647222°E
Szikla weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szikla témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szikla (1886-ig Szihla, szlovákul: Sihla, németül: Siegel-Glasshütte) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban.

Fekvése

Breznóbányától 30 km-re délre fekszik, a Herencsvölgyet Breznóbányával összekötő 529-es út közelében, a Kövecses (Kamenistý)-patak forrásánál, melynek völgye a község túlnyomórészt erdővel borított 26,8330 km²-es területének nagy részét alkotja.

Délről Forgácsfalva, keletről Darabos, északról Feketebalog, nyugatról Garamolaszka, délnyugatról pedig Herencsvölgy községekkel határos. Keleti határa egyben a történelmi Gömör-Kishont és Zólyom vármegye határát is alkotja.

Története

A 18. században a bányakamara területén keletkezett. Üvegkohóját 1744-ben alapították, 1762-ben új épületeket emeltek hozzá. Kezdetben 20 munkást foglalkoztatott. A falut 1780-ban „Sichla”, 1786-ban „Sihla” néven írják.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZIHLA. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura a’ Liptsei Bányászi Kamara, lakosai külömbfélék, fekszik Hroneczhez nem meszsze, és annak filiája; határja meglehetős.”^[2]

1800-ban „Sziha” alakban említik. 1828-ban 22 háza és 182 lakosa volt, akik főként favágók és üvegmunkások voltak. Üvegkohója a 19. század első felében indult fejlődésnek. A környék nagyobb vállalatait, főként Körmöcbánya és Selmecbánya üzemeit látta el üveggel.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szihla, tót falu, Zólyom vmegyében, Gömör vmegye szélen: 182 kath. lak. Fekszik rengeteg erdőség közt. Földje csak zabot terem. Üveghutája s savanyuvizforrása van. Birja a kamara. Ut. p. Végles.”^[3]

Az üvegkohó 1889-es rekonstrukciója után táblaüveget gyártott. A század végére azonban a termelés hanyatlott és az üzem 1904-ben bezárt. A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Breznóbányai járásához tartozott.

1921-ben a Rimaszombati járáshoz csatolt községnek 358 lakosa volt, ebből 352 szlovák nemzetiségű, 351 római katolikus.^[4] 1923-ban megépült a Sziklát Kisgarammal összekötő erdei vasút. A faluban gőzhajtású fűrésztelep működött.

Népessége

1910-ben 425, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 219 lakosából 217 szlovák volt.

2011-ben 203 lakosából 187 szlovák volt.

Híres személyek

• Itt született 1803-ban Zahn János György magyar üveggyáros, a művészi üvegárugyártás hazai úttörője.

Külső hivatkozások

• Hivatalos oldal Archiválva 2022. szeptember 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
• E-obce.sk
• Községinfó
• Szikla a térképen

Jegyzetek