Sebesér

Ez a szócikk Sebesérről (szlovákul Bystrá) szól. Hasonló címmel lásd még: Bystrá (egyértelműsítő lap).

Sebesér (Bystrá)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Breznóbányai
Rang	község
Első írásos említés	1563
Polgármester	Marian Alberty
Irányítószám	977 01
Körzethívószám	048
Forgalmi rendszám	BR
Népesség
Teljes népesség	164 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	13 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	566 m
Terület	15,88 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 50′, k. h. 19° 36′48.83333333, 19.648.833333°N 19.600000°EKoordináták: é. sz. 48° 50′, k. h. 19° 36′48.83333333, 19.648.833333°N 19.600000°E
Sebesér weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sebesér témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Sebesér (1886-ig Bisztra, szlovákul: Bystrá) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban.

Fekvése

Breznóbányától 15 km-re északnyugatra fekszik.

Története

Neve a szláv bistrá (= gyors) melléknévből ered. A falu 1546 körül Felsőszabadi határában keletkezett. Első írásos említése 1563-ból származik „Wistra” alakban. 1673-ban „Bistra” néven említik. A 16.-17. században határában aranyat, ezüstöt bányásztak. Lakói a bányászat mellett, favágással, szénégetéssel foglalkoztak. A 18.-19. században vaskohó működött a határában, melyben a környéken kitermelt vasércet dolgozták fel. 1828-ban 23 házában 199 lakos élt. 1848-ig a bányakamarához tartozó bányásztelepülés volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bisztra, tót falu, Zólyom vármegyében, Breznóhoz 1/2 órányira: 198 kath. lak. F. u. a kamara. Ut. post. Besztercze.”^[2]

A 19. század második felében lakói szinte kivétel nélkül kohászok voltak, többségben a lopéri vasműben dolgoztak. Sebesér 1896-ban lett önálló község. A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Breznóbányai járásához tartozott.

1960-ban Vámos községhez csatolták és csak 1990-ben nyerte vissza önállóságát. Mára egyre inkább üdülőfalu jelleget ölt.

Népessége

1910-ben 266, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 201 lakosából 189 szlovák volt.

2011-ben 203 lakosából 182 szlovák volt.

Neves személyek

• Itt született 1841-ben Samuel Jaroslav Zachej(wd) szlovák újságíró, pedagógus.^[3]
• Itt született 1912-ben František Švantner szlovák regényíró. A naturizmus kiemelkedő képviselője a szlovák irodalomban.
• Itt született 1940-ben Marián Kováčik(wd) szlovák költő, író.

Nevezetességei

• Szent Borbála tiszteletére szentelt, 1816-ban épített kápolnája.
• A község az Alacsony-Tátra Nemzeti Park területén fekszik. Jelentős szállás- és éttermi kapacitással, sífelvonókkal rendelkezik.
• A határában fekvő Bisztra-völgyben található az Alacsony-Tátra egyik leglátogatottabb turistaközpontja.
• A községtől délnyugatra található Sebeséri-barlangot 1973-ban védett természetvédelmi objektummá nyilvánították. A Bisztra-patak által kimosott, helyenként cseppkövekkel díszített barlang hossza mintegy 1 km, ebből 1968-óta 475 m látogatható.

Jegyzetek

Külső hivatkozások

• E-obce.sk
• A község a régió honlapján Archiválva 2007. július 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Községinfó
• Sebesér Szlovákia térképén
• A Bisztra-völgy rövid ismertetője (magyar)
• A Sebeséri-barlang az Alacsony-Tátra honlapján