Publius Claudius Pulcher

Publius Claudius Pulcher (? – Kr. e. 246 előtt) római politikus, a patrícius Claudiusok nemzetségének tagja, Appius Claudius Caecus fia volt.

Az első pun háború során, Kr. e. 249-ben consullá választották, ő pedig flottát küldött Lilybaeumba, hogy megerősítse az ott állomásozó római csapatokat. Az augurok intése ellenére a pun flottára is rátámadt, ám a drepanumi csata során teljes vereséget szenvedett, haderejének java része elpusztult. Ekkor visszahívták, hogy dictatort nevezzen ki, ő azonban egy libertinus fiát, bizonyos Marcus Claudius Gliciát jelölte, amit természetesen nem fogadott el a senatus. A háború során hazaárulással vádolták meg; Cicero és Polübiosz szerint megbüntették, Valerius Maximus viszont úgy tudja, hogy egy vihar megakadályozta a gyűlést, így csak egy másodszori vádemelés során bírságolhatták meg. Kr. e. 246-ban már nem élt, valószínűleg öngyilkosságot követett el.

Három testvéréről tudunk, Appius Crassus Rufus Kr. e. 268-ban, Caius Cento pedig Kr. e. 240-ben viselt consuli méltóságot. Utóbbi Kr. e. 217-ben interrex, Kr. e. 213-ban dictator is volt. Tiberius Neróról nevén kívül nem tudunk semmit. Publius fia, Appius Claudius Pulcher Kr. e. 212-ben volt consul.

Források

• Dictionary of Greek and Roman Biography and Mythology. Szerk.: William Smith. Boston, C. Little & J. Brown, 1867.
  Elérhető a Michigani Egyetem Könyvtárának honlapján: I. kötet (A–D); II. kötet (E–N); III. kötet (O–Z).

Elődei: Caius Atilius Regulus és Lucius Manlius Vulso Longus

Consul Kr. e. 249 collega: Lucius Iunius Pullus

Utódai: Caius Aurelius Cotta és Publius Servilius Geminus

1. ↑ ^{a b} Digital Prosopography of the Roman Republic (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. június 29.)