Operációs rendszerek listája

Ez a cikk az operációs rendszerek szócikkeinek listáját tartalmazza.

Felépítése

• CTSS (A Compatible Timeshare System, az MIT és Corbato és mások által fejlesztett operációs rendszer)
• Incompatible Timesharing System (rövidítve ITS, az MIT-ben fejlesztették a Digital Equipment Corporation PDP-6 és PDP-10 mainframe-jeihez)
• THE multiprogramming system (Edsger Dijkstra és sokan mások által fejlesztve)
• Multics (közös operációs rendszer fejlesztési projekt a Bell Labs, a GE és az MIT között)
• Master programme (a Leo Computers, Leo III-nek fejlesztették 1962-ben)
• RC 4000 Multiprogramming System (a Regnecentralen által fejlesztett rendszer, 1969-ből)

Korai, védett mikroszámítógép-rendszerek

• Apple Computer által fejlesztett Apple DOS (korai változatai Read-only memory firmware-rel voltak ellátva, valamint Integer BASIC-kel; a későbbi változatok már tartalmaztak egy Microsoft BASIC fordítót)
• Business Operating System (rövidítve BOS, platformfüggetlen, parancssoros rendszer)
• Commodore PET, Commodore 64, Commodore VIC-20
• A nagyon első IBM PC (3 operációs rendszer volt képes elindulni rajta: a UCSD p-System, a CP/M-86 s végül – természetesen – a PC-DOS)
• Sinclair Micro és QX stb.
• TRS-DOS, NEW-DOS, ROM OS (leginkább Microsoft BASIC implementációk voltak, fájlrendszer kiegészítésekkel)
• TI-99/4A
• FLEX (Motorola 6800-alapú mikroszámítógépekre: SWTPC, Tano, Smoke Signal Broadcasting, Gimix stb.) – Technical Systems Consultants fejlesztette
• Flex (a Technical Systems Consultants fejlesztette a Motorola 6800 alapú mikroszámítógépekre: SWTPC, Tano, Smoke Signal Broadcasting, Gimix stb.)
• mini-FLEX (TSC 5.25"-es hajlékonylemezes 6800-alapú mikrogépekre)
• FLEX9 (a TSCfejlesztette a Motorola 6809 alapú mikroszámítógépekre)
• mini-FLEX (a TSC fejlesztette az 5.25" lemezes, 6800 alapú gépekhez)
• CMT-ROS

Unix-szerű és más POSIX-kompatibilis rendszerek

• AIX (Unix) – IBM
• Amoeba (kutatórendszer) – Andrew S. Tanenbaum
• AtheOS (folytatása a Syllable)
• A/UX (Unix-alapú rendszer) – Apple
• Berkeley Software Distribution (Unix; a Digital Equipment Corporation VAX hardverére)
• Cromix (Unix-emuláló rendszer) – Cromemco
• Coherent (Unix-emuláló rendszer PC-alapú számítógépekhez) – Mark Williams és társai
• DNIX
• Digital UNIX – később HP (Tru64)
• FreeBSD (a CSRG BSD Unix alapjaira épült nyílt forráskódú [„open source”] rendszer)
• GNU Hurd
• GNU/Linux
• HP-UX – HP
• IRIX – SGI
• LainOS (FreeBSD alapokról indított rendszer)
• Linux (szabad forráskódú, Unixhoz hasonló kernel)
• macOS –Apple Inc.
• Minix – Andrew S. Tanenbaum
• MenuetOS
• NetBSD (a CSRG utáni nyílt forráskódú BSD-fejlesztés)
• NeXTSTEP
• OS-9 (Motorola 6809-alapú gépekre)
• OS-9/68k (Motorola 680x0-alapú gépekre)
• OS-9000 (OS-9; C-ben íródott, Intel és más processzorokra)
• OS/360
• OSF/1
• OpenBSD (a CSRG utáni nyílt forráskódú BSD-fejlesztés)
• Plan 9 (hálózati rendszer) – Bell Labs
• QNX (POSIX, mikrokerneles rendszer; „valósidejű”, beépített rendszerekben)
• RiscOS
• SCO UNIX (a Caldera megvette az, majd visszanevezte SCO-ra) – SCO
• Solaris – Sun Microsystems
• SunOS (később Solaris) – Sun Microsystems
• Unix System V (AT&T Unix, „SVr4” volt a negyedik kiadás)
• UNIX – Bell Labs, eredetileg Ken Thompson
• UNIflex (Unix-emuláló rendszer) Motorola 6809-alapú rendszerekhez; SWTPC, GIMIX stb.) – TSC
• Ultrix (a DEC első Unix verziója, a VAX és PDP-11 gépekhez; BSD-alapú)
• UniCOS
• Xenix (különféle hardverekre) – Microsoft Corporation
• z/OS (az IBM legutolsó ún. „mainframe” rendszere)
• Jolicloud

Általános, alapszintű, nem-UNIX és egyéb rendszerek

• AOS (lásd: Bluebottle)
• AROS (az Amiga kutatási rendszere)
• Bluebottle (az Oberon operációs rendszer továbbfejlesztése; előző neve AOS volt)
• Control Program/Monitor-80 (CPM)
• MP/M-80 (CP/M-86-alapú, a Digital Research által továbbfejlesztett változat)
• UCSD P-system (hordozható [platformfüggetlen] teljes fejlesztői környezet) – kaliforniai San Diegó-i Egyetem tanulói Ken Bowles prof. vezetésével
• FLEX9 (Motorola 6809-alapú gépek számára; a FLEX jogutódja, amely Motorola 6800-alapú gépekre íródott) – TSC
• SSB-DOS (a Smoke Signal Broadcasting részére; a FLEX egy változata) – TSC
• CP/M-86 (CP/M Intel 8088/86 gépekre) – Digital Research
• DESQView (ablakkezelő grafikus felhasználói felület [GUI] MS-DOS-ra, kb. 1985)
• DR-DOS (MS-DOS-kompatibilis rendszer; még ma is használják, speciális területeken) – Digital Research, később Novell, majd Caldera
• FreeDOS (nyílt forráskódú MS-DOS-kompatibilis változat)
• GEM (grafikus felhasználói felület [GUI] MS-DOS/DR-DOS-ra) – Digital Research
• GEOS (Graphic Environment Operating System)
• MS-DOS (IBM PC-kompatibilis számítógépekhez) – Microsoft
• PC-DOS (IBM DOS)
• Mach (a NestStephez hasonló) – CMU
• NewOS
• Oberon (a „Ceres” és a „Chameleon” munkaállomás-projekt keretében készült) – ETH-Zurich: Niklaus Wirth)
• OS/2 (Windows-/MS-DOS-kompatibilis rendszer; jelentős technológiai fejlesztés volt, a korai Windows és MS-DOS alapjain. Az Odin nyílt forráskódú rendszer Windows 9x kompatibilitást biztosít az OS/2-nek.) – Microsoft, később IBM
• OS-9 (Unix-emuláló rendszer a Microware-től, Motorola 6809-alapú gépekre)
• OS-9/68k (Unix-emuláló rendszer a Microware-től, Motorola 680x0-alapú gépekre; OS-9-ből fejlesztették tovább)
• OS-9000 (hordozható Unix-emuláló rendszer a Microware-től; volt Intel x86-os verziója is)
• ReactOS (nyílt forráskódú Windows NT-klón)
• SkyOS
• TRIPOS
• TUNES
• QDOS (új Intel 808x processzorokra) – Seattle Computer Products (Tim Paterson), később Microsoft (MS-DOS/PC-DOS)
• VisiOn (az egyik első grafikus felület PC-re, üzletileg sikertelen)
• VME – International Computers Limited
• MorphOS – Genesi
• NetWare – Novell
• NeXTStep
• Plan 9, Inferno (hálózati rendszer) – Bell Labs Computer Research
• Primos Prime Computer
• BS2000 Siemens AG
• Visopsys
• EyeOS - Bongészó alapú operációs rendszer
• SharpOS - Nyílt kódú C#-on írt rendszer

Operációs rendszerek

Acorn

• Arthur
• ARX
• RISC OS
• RISCiX

Amiga

• AmigaOS
• Amiga Unix

Atari ST

• TOS
• MultiTOS
• MiNT (linux)

Apple

Az első név és dátum a sorozat első eleme, a gondolatjel után a sorozat utolsó eleme. A Mac OS X, OS X és macOS rendszerek egymásra épülnek. Az első Mac OS X teljesen eltért a Classic Mac OS utolsó (és bármelyik korábbi) verziójától. Az A/UX (és az Apple DOS) teljesen eltér a többi említett rendszertől.

• Apple DOS
• Classic Mac OS
  • Macintosh System Software (0.1, 1984. január – 0.7, 1986. január)
  • System Software (1.0, 1986. február, 1.0 – 7.5, 1994. szeptember)
  • Mac OS (7.6, 1997. január – 9.2, 2001. június)
• Mac OS X
  • Mac OS X Server 1.0, 1999. március
  • Mac OS X Public Beta, 2000. szeptember
  • Mac OS X 10.1 Puma, 2001. szeptember – Mac OS X 10.7 Lion, 2011. július
• OS X
  • OS X 10.8 Mountain Lion, 2012 július – OS X 10.11 El Capitan, 2015 szeptember
• macOS
  • macOS Server 5.0 2015 szeptember
  • macOS 10.12 Sierra, 2016 szeptember – macOS 14 Sonoma, 2023 szeptember (jelenleg, a szócikk frissítésekor)

• A/UX (Apple Network szerverek)

blackPanther Magyarország

• blackPanther OS (Magyar Linux-disztribúció)^[1]

Canonical Ltd

• Ubuntu (linux)

Be Inc.

• BeOS
• BeIA
• Zeta

Digital/Compaq/HP

• HP-Ux
• AIS
• OS-8
• ITS (a PDP-6 és a PDP-10 gépekre)
• TOPS-10 (a PDP-10 gépre)
• WAITS
• TENEX (BBN-től)
• TOPS-20 (a PDP-10 gépre)
• RSTS/E (több gépen is futott, főképpen a PDP-11-en)
• RSX-11 (többfelhasználós, több feladat párhuzamos futtatására képes többfeladatos rendszer a PDP-11-re)
• RT-11 (egyfelhasználós rendszer a PDP-11-re)
• VMS (VAX gépekre; később átnevezték OpenVMS-re) – DEC

Huawei

• Harmony OS

IBM

• OS/2
• AIX (Unix-verzió)
• OS/400
• OS/390
• VM/CMS
• DOS/VSE
• OS/360 (az első rendszer, amelyet a System 360 hardverre terveztek)
• OS/360 HASP (az első hálózati rendszer, amelyet az OS/360-hoz terveztek, magyar résztvevőkkel)
• MFT (későbbi neve OS/VS1)
• MVT (későbbi neve OS/VS2)
• ADIOS (adaptiv vezérlés OS/VS2-höz, magyar fejlesztés)
• SVS
• MVS (az MVT egy későbbi változata)
• TPF
• ALCS
• OS/390
• z/OS
• Basic Operating System (az első kiadott rendszer System 360 gépekre, átmenetileg)
• PC-DOS (más néven MS-DOS) – Microsoft

Microsoft

• MS-DOS
• Windows
• Windows CE .NET (lásd még: Windows CE 3.0)
• Xenix (Unix) – később SCO

Zorin OS Ireland

• Zorin OS (linux)

Operációs rendszerek mobil eszközökre

Google

• Android
• ChromiumOS – a ChromeOS nyílt forráskódú operációs rendszer fejlesztői változata, Linuxon alapul
• ChromeOS – kizárólag webes alkalmazásokkal való működésre tervezték, frissített változata képes Android-alkalmazások futtatására
• Container-Optimized OS (COS) – egy Docker konténerek futtatására optimalizált operációs rendszer, amely a ChromiumOS-en alapul
• Fuchsia – valós idejű operációs rendszer (RTOS), beágyazott hardverektől kezdve nagyobb eszközökre skálázható, fejlesztés alatt áll; nem a Linux kernelre épül
• Wear OS – az Android operációs rendszer okosórákhoz és más hordozható eszközökhöz tervezett változata

Apple Inc.

• IOS

Symbian Foundation

• Symbian

Microsoft

• Windows Phone (WP)

Jegyzetek

További információk

• DOS/Windows családfa
• Unix/Linux családfa
• Linux OS rendszer rangsor 2014

Kapcsolódó szócikkek

• Egzotikus operációs rendszerek