Felsőbulzesd

Felsőbulzesd (Bulzeștii de Sus)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Hunyad
Község	Felsőbulzesd
Rang	községközpont
Irányítószám	337150
SIRUTA-kód	88939
Népesség
Népesség	47 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	-
Népsűrűség	0,43 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	110,04 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 18′ 04″, k. h. 22° 45′ 44″46.30116, 22.76225546.301160°N 22.762255°EKoordináták: é. sz. 46° 18′ 04″, k. h. 22° 45′ 44″46.30116, 22.76225546.301160°N 22.762255°E
Felsőbulzesd weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

Felsőbulzesd (románul: Bulzeștii de Sus) falu Romániában, Hunyad megyében.

Fekvése

Brádtól 29 kilométerre északra, az Erdélyi-szigethegységben, az Erdélyi-érchegység és a Bihar-hegység találkozásánál fekvő szórványtelepülés. A község területének 52%-a erdő, 27%-a legelő és 16%-a rét.

Története

Bulzesdet 1441-ben Bolchfalwa, 1445-ben Bwlchfalwa, 1464-ben Bulyzesthefalwa, 1525-ben Bwlchesth néven írták össze. Zaránd vármegyei falu volt, kezdetben a világosi váruradalomban. Benkő József említette zsindelykészítését. 1079 lakosának 1786-ban 74%-a volt jobbágy és 19%-a zsellér. Döntően pásztortelepülés volt, de lakói február–márciusban almával, nyáron cseresznyével és meggyel járták az Alföld peremvidékét.^[1] Helyi eredetű a bulzesdi alma, egy a Masánszki almára hasonlító apró, téli almafajta.^[2] 1876-ban csatolták Hunyad vármegyéhez. 1956-ban vált ki belőle Alsóbulzesd, Giurgești, Păulești, Rusești, Stănculești és Ticera.

1880-ban 2204 lakosából 2101 volt román és 103 cigány anyanyelvű; valamennyien ortodox vallásúak.

2002-ben 63 ortodox vallású román lakosa volt.

Nevezetességek

• A falutól északra, a hármas megyehatáron emelkedik az 1486 méteres Găina-tető. A hegytetőn, a La joc nevű tisztáson a bulzesdiek és az alsóvidraiak közösen rendezik meg évente, az ónaptár szerinti Szent Illés-naphoz (július 20.) legközelebb eső vasárnapon az ún. leányvásárt (târgul de fete). Kétséges, hogy valaha is lányokat adtak-vettek volna itt, bár egyesek még 1816-ban is élő szokásként számoltak be Kazinczy Ferencnek a leányvásárlásról,^[3] Jókai pedig mint ilyet örökítette meg a gaina-tetői vásárt a Szegény gazdagok-ban. Az emlékeket az 1900-as években összegyűjtő etnográfus szerint 1854 körül még lakodalmakat rendeztek a hegytetőn, ahol a felbérelt banda zenéjére a szabad ég alatt járták a kör- és páros táncokat.^[4] Halmágyról szekérút vitt föl a csúcsra, míg Bulzesdről, Alsóvidráról és Nyágráról lovon cipelték fel a virágos ládákat, amelyekbe a házasulandó lányok kelengyéje került. Az 1870-es években lakodalmakat már nem tartottak, de a tánc megmaradt. Az 1900-as évekre a „leányvásár” kirakodóvásárrá egyszerűsödött és az elnevezés is inkább csak a környéken élő magyarok között maradt fenn. A környékbeli hegyi falvak lakói többek közt szerszámokat és edényeket vásárolhattak, valamint a Nyágrán és Szkerisorán készített két–két és fél méteres havasi kürtöket, amelyek megfúvásában az összegyűlt lányok versenyeztek is egymással.
• Ortodox fatemploma 1853-ban épült.

Jegyzetek

További információk

• 1953-as fényképek a gainai vásárról, főként a havasi kürtökről
• Fényképek a Găináról

Képek

• 
  Fatemplom