Exponenciális eloszlás

Az X valószínűségi változó λ paraméterű exponenciális eloszlást követ – vagy rövidebben exponenciális eloszlású – pontosan akkor, ha sűrűségfüggvénye

f ( x ) = { λ e λ x , x 0 , 0 , x < 0. {\displaystyle f(x)=\left\{{\begin{matrix}\lambda e^{-\lambda x}&,\;x\geq 0,\\0&,\;x<0.\end{matrix}}\right.}

ahol λ > 0.

Az exponenciális eloszlást jellemző függvények

Eloszlásfüggvénye

F ( x ) = { 1 e λ x , x 0 , 0 , x < 0. {\displaystyle F(x)=\left\{{\begin{matrix}1-e^{-\lambda x}&,\;x\geq 0,\\0&,\;x<0.\end{matrix}}\right.}

Karakterisztikus függvénye

φ ( t ) = ( 1 i t λ ) 1 {\displaystyle \varphi (t)=\left(1-{\frac {it}{\lambda }}\right)^{-1}}

Az exponenciális eloszlást jellemző számok

Várható értéke

E ( X ) = 1 λ {\displaystyle \mathbf {E} (X)={\frac {1}{\lambda }}}

Szórása

D ( X ) = 1 λ {\displaystyle \mathbf {D} (X)={\frac {1}{\lambda }}}

Momentumai

E ( X k ) = k ! λ k {\displaystyle \mathbf {E} (X^{k})={\frac {k!}{\lambda ^{k}}}}

Ferdesége

β 1 ( X ) = 2 {\displaystyle \beta _{1}(X)=2\,}

Lapultsága

β 2 ( X ) = 6 {\displaystyle \beta _{2}(X)=6\,}

Exponenciális eloszlású valószínűségi változók néhány fontosabb tulajdonsága

  • Exponenciális eloszlású független valószínűségi változók összege Γ-eloszlású. Pontosabban ha X1, X2, … Xn független, λ paraméterű exponenciális eloszlású valószínűségi változók, akkor X1 + X2 + … + Xn n rendű, λ paraméterű Γ-eloszlású valószínűségi változó.
  • Az exponenciális eloszlás rendelkezik az örökifjú tulajdonsággal, vagyis tetszőleges x {\displaystyle x} és Δ x > 0 {\displaystyle \Delta x>0} esetén teljesül, hogy:
P ( X x + Δ x   |   X x ) = P ( X Δ x ) {\displaystyle P\left(X\geq x+\Delta x\ |\ X\geq x\right)=P\left(X\geq \Delta x\right)}

Megjegyzés

Van, hogy exponenciális eloszlás alatt a valószínűségi eloszlások egy szélesebb csoportját értik. Ilyenkor bármilyen aR értékre X + a -t is exponenciális eloszlásúnak definiálják, ahol X egy, a fenti értelemben vett exponenciális eloszlású valószínűségi változó. (Lényegében a valós számmal való eltolásra nézve zárttá teszik az exponenciális eloszlások halmazát.)

Források

  • Fazekas I. (szerk.) (2000): Bevezetés a matematikai statisztikába. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen.
  • Matematika Matematikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap