Epe (anatómia)

Ez a szócikk az anatómiai fogalomról szól. Hasonló címmel lásd még: Epe (egyértelműsítő lap).

Az epe egy aranysárga, enyhén lúgos (alkalikus) (pH~8,0) folyadék, melyet a májsejtek (hepatociták) választanak ki a májban.

Tárolás, ürülés, összetétel

Az epe termelődése folyamatos. Számos faj szervezete az epehólyagban tárolja ezt az anyagot az étkezések közt, majd étkezés alatt a patkóbélbe bocsátja. Alkotói közül az epesavak a zsírok emésztését segítik elő azok emulgeálásával. Színét a bilirubin és biliverdin festékanyagok (epefestékek) adják, amelyek a vörösvértestek hemoglobinja hem részegységének lebontása során keletkező, kiürülő végtermékei. Az epe 82%-át víz alkotja, melyben anorganikus ionok (Na+, K+, Cl,HCO3) vannak feloldva. Ennek következtében az epe pH-ja lúgos. A legfontosabb alkotóelemek az epesavas sók, elsősorban ezek osztják apró cseppekké a zsírokat (hidrotróp aktivitás). Ezeken kívül az epében még találunk koleszterint, foszfolipideket, enzimeket és festékanyagokat. Az epehólyagban tárolódó epéből a víz jelentős része felszívódik. Főleg az epehólyagban a besűrűsödő epéből kiváló anyagokból epekövek képződhetnek. Ha az epefestéktermelés kórosan fokozódik (fokozott vörösvértestpusztuláskor), az epe kiürülése akadályozott (epeútelzáródás) vagy a máj epekiválasztó kapacitása csökken (májgyulladás, toxikus májkárosodások) a vér fokozott epefestékszintje miatt sárgaság (icterus) jelenik meg. Az előbbi kiváltó okok szerint hemolítikus, obstrukciós és hepatocelluláris fő típusai vannak.

Szerepe a zsírok emésztésében

Az epe a nagy zsírcseppeket hidrotróp aktivitása révén apró cseppekké alakítja és így a zsírbontó enzimek (lipázok) könnyebben hozzáférnek a további bontás érdekében. Ezenkívül az epével távoznak a májból a vízben nem oldódó (víztaszító; hidrofób) anyagcsere-végtermékek.

Kapcsolódó cikkek

Források

  • Dr. Németh Anna Mária: Epebetegségek | Epebetegségek
  • Elődi Pál: Biokémia (Akadémiai Kiadó, Budapest 1980) ISBN 963-05-1792-2
  • William F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai (Medicina 1990) ISBN 963-241-783-6
  • Eldra P. Solomon - Richard R. Schmidt - Peter J. Adragna : Human anatomy & physiology ed. 2nd 1990 (Saunders College Publishing, Philadelphia) ISBN 0-03-011914-6
  • Went István: Élettan (Medicina Kiadó 1962)
Sablon:Emésztőtraktus
  • m
  • v
  • sz
Az emésztőtraktus anatómiája
Felső emésztőtraktus: a gyomor feletti rész
Felső emésztőtraktus: gyomor
  • rugae - foveolae gastricae - cardia/mirigyek - gyomorfundus/glandulae gastricae - gyomorkapu (pylorus)/glandulae pyloricae - antrum pyloricum - canalis pyloricus - nagygörbület - kisgörbület - incisura angularis
Alsó emésztőtraktus: belek
  • vékonybél: patkóbél (musculus suspensorius duodeni, papilla duodeni major, papilla duodeni minor, flexura duodenojejunalis)
  • Éhbél
  • Csípőbél
  • (villi intestinales, Lieberkühn-kripták, plicae circulares)
    kapcsolat: féregnyúlvány
  • valva ileocaecalis
    hurkabél: vakbél
  • vastagbél (felszálló vastagbél, májhajlat (flexura hepatica), harántvastagbél, léphajlat (flexura lienalis), leszálló vastagbél, szigmabél)
  • (taenia coli, haustra, appendices epiploicae)
Alsó emésztőtraktus: végbél
  • végbél (rectum): plicae transversae recti
  • ampulla recti
  • linea anocutanea
    végbélcsatorna: valvulae anales
  • sinus anales
  • columnae anales
    végbélnyílás: musculus sphincter ani internus
  • musculus sphincter ani externus
Alsó emésztőtraktus: nyirok
Nemzetközi katalógusok
  • LCCN: sh85014007
  • GND: 4393841-3
  • NKCS: ph487821
  • BNF: cb119761001
  • BNE: XX534363
  • KKT: 00572708
  • Orvostudomány Orvostudományi portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap