Örökifjú tulajdonság

Az örökifjú tulajdonság egy valószínűségszámításban használt fogalom.

A X valószínűségi változó örökifjú tulajdonságú (vagy röviden örökifjú), ha minden a 0 {\displaystyle a\geq 0} és b 0 {\displaystyle b\geq 0} számra teljesül, hogy

P ( X > a + b X > a ) = P ( X > b ) {\displaystyle P(X>a+b\,\mid \,X>a)=P(X>b)} vagy P ( X a + b X a ) = P ( X b ) {\displaystyle P(X\geq a+b\,\mid \,X\geq a)=P(X\geq b)} . (A kettő megkülönböztetésének folytonos valószínűségi változóknál nincs jelentősége.)

Szemléletesen, ha például a valószínűségi változó egy eszköz élettartama, akkor az örökifjú tulajdonság azt jelenti, hogy a valamilyen életkorú eszköz ugyanakkora eséllyel nem romlik el még t ideig, amekkora eséllyel nem romolna el t ideig, ha új lenne.

Példák

Folytonos valószínűségi változó

Az exponenciális eloszlású valószínűségi változó örökifjú tulajdonságú.

Bizonyítás:

Mivel P ( X < x ) = 1 e λ x {\displaystyle P(X<x)=1-e^{-\lambda x}} minden x 0 {\displaystyle x\geq 0} számra, ezért P ( X > x ) = e λ x {\displaystyle P(X>x)=e^{-\lambda x}} minden x 0 {\displaystyle x\geq 0} számra, és így

P ( X > a + b X > a ) = P ( X > a + b X > a ) P ( X > a ) = P ( X > a + b ) P ( X > a ) = e λ ( a + b ) e λ a = e λ b = P ( X > b ) {\displaystyle P(X>a+b\,\mid \,X>a)={\frac {P(X>a+b\,\cap \,X>a)}{P(X>a)}}={\frac {P(X>a+b)}{P(X>a)}}={\frac {e^{-\lambda (a+b)}}{e^{-\lambda a}}}=e^{-\lambda b}=P(X>b)} .

Megmutatható, hogy csak az exponenciális eloszlás örökifjú tulajdonságú a folytonos eloszlások közül, vagyis ha egy folytonos valószínűségi változó örökifjú tulajdonságú, akkor exponenciális eloszlást követ.

Diszkrét valószínűségi változó

A geometriai eloszlás is örökifjú tulajdonságú.

Ha P ( X = n ) = p ( 1 p ) n {\displaystyle P(X=n)=p(1-p)^{n}} , abban az esetben P ( X n ) = ( 1 p ) n {\displaystyle P(X\geq n)=(1-p)^{n}} , ugyanis

P ( X n ) = i = n p ( 1 p ) i = ( 1 p ) n i = 0 p ( 1 p ) i = ( 1 p ) n p 1 ( 1 p ) = ( 1 p ) n {\displaystyle P(X\geq n)=\sum _{i=n}^{\infty }p(1-p)^{i}=(1-p)^{n}\sum _{i=0}^{\infty }p(1-p)^{i}=(1-p)^{n}{\frac {p}{1-(1-p)}}=(1-p)^{n}} .

Ezért

P ( X a + b X a ) = P ( X a + b X a ) P ( X a ) = P ( X a + b ) P ( X a ) = ( 1 p ) a + b ( 1 p ) a = ( 1 p ) b = P ( X b ) {\displaystyle P(X\geq a+b\,\mid \,X\geq a)={\frac {P(X\geq a+b\,\cap \,X\geq a)}{P(X\geq a)}}={\frac {P(X\geq a+b)}{P(X\geq a)}}={\frac {(1-p)^{a+b}}{(1-p)^{a}}}=(1-p)^{b}=P(X\geq b)} .

Ha pedig P ( X = n ) = p ( 1 p ) n 1 {\displaystyle P(X=n)=p(1-p)^{n-1}} , abban az esetben P ( X > n ) = i = n + 1 p ( 1 p ) i 1 = i = n p ( 1 p ) i = ( 1 p ) n {\displaystyle P(X>n)=\sum _{i=n+1}^{\infty }p(1-p)^{i-1}=\sum _{i=n}^{\infty }p(1-p)^{i}=(1-p)^{n}} , a fentihez hasonlóan. Ebből következően

P ( X > a + b X > a ) = P ( X > a + b X > a ) P ( X > a ) = P ( X > a + b ) P ( X > a ) = ( 1 p ) a + b ( 1 p ) a = ( 1 p ) b = P ( X > b ) {\displaystyle P(X>a+b\,\mid \,X>a)={\frac {P(X>a+b\,\cap \,X>a)}{P(X>a)}}={\frac {P(X>a+b)}{P(X>a)}}={\frac {(1-p)^{a+b}}{(1-p)^{a}}}=(1-p)^{b}=P(X>b)} .

A diszkrét eloszlások közül a geometriai az egyetlen örökifjú tulajdonságú.

Források

  • http://math.bme.hu/~morap/Gyakorlat7.pdf
  • http://www.renyi.hu/~major/szeged/szeged1/eloadas8.pdf
  • http://www.math.wm.edu/~leemis/chart/UDR/PDFs/GeometricF.pdf