Étienne Louis Malus

Étienne Louis Malus
Született	1775. július 23.[1][2][3][4][5] Párizs
Elhunyt	1812. február 24. (36 évesen)[1][2][3][6][4] Párizs
Állampolgársága	francia
Foglalkozása	matematikus fizikus katona mérnök a hadsereg tisztje
Iskolái	École polytechnique
Kitüntetései	az Eiffel-tornyon megörökített nevek listája[7] Rumford-érem (1810)[8] Grand prix des sciences mathématiques (1810)
Halál oka	gümőkór
Sírhelye	Père-Lachaise temető (10)
A Wikimédia Commons tartalmaz Étienne Louis Malus témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Étienne Louis Malus (Párizs, 1775. július 23. – Párizs, 1812. február 24.) francia fizikus, matematikus és hadmérnök.

Életpálya

Gondos neveltetése révén a régi klasszikus irodalom és a matematika területén egyaránt jártas volt. 17 éves korától hadmérnöki iskolában tanult és 1796-ban hadnagyi rangban hivatásos katonatiszt lett, belépett a Corps royal du génie-ba. Az altenkircheni ütközetben a Sambre-et-Meuse hadtestben szolgált. Kapitányként vett részt Napoléon Bonaparte tábornok egyiptomi hadjáratában (1798–1801). Később 1808-ban alezredessé léptették elő. Hadmérnöki diplomájának megszerzése után 1806–1808 között a strasbourgi erődítmények aligazgatója, ezután pedig az École Polytechnique tanára volt. 1810-től a Francia Akadémia és a londoni Royal Society (Királyi Természettudományos Akadémia) tagja lett. Neve szerepel a hetvenkét francia tudós között az Eiffel-tornyon.

Kutatási területei

Tudományos eredményei leginkább a fénytan területéhez tartoznak. Kísérleteivel Christiaan Huygens fényelméletét igyekezett igazolni és analitikai leírást is adott hozzá. Kristályokon tanulmányozta a fénytörést és a fényvisszaverődést, eközben fedezte fel a polarizáció jelenségét. 1809-ben publikálta azt a megfigyelését, miszerint a fény visszaverődése során polarizáció is fellép. A bizonyos kristályokban fellépő kettőstörés elméletét 1810-ben írta le.

Kísérletei során megfigyelte, hogy különböző anyagoknál más-más szög esetén, de van olyan beesési szög, amire nézve a beeséskor nem polarizált fény a visszaverődés után lineárisan polarizált lesz. Kereste az összefüggést a polarizáció szöge és a törésmutató között, de a mérési pontatlanságok miatt csak a víz esetén találta meg a helyes kapcsolatot. A polarizáció szög és a törésmutató közötti összefüggést később David Brewster írta fel, amit azóta róla neveztek el Brewster-törvénynek, a polarizáció szöget pedig Brewster-szögnek.

Malus-törvény

Kísérletei során üvegfelületről visszaverődő fénynyalábok polarizációjának és intenzitásának vizsgálata közben fedezte fel az azóta róla elnevezett összefüggést, a Malus-törvényt. Ezt ma polarizátorokra alkalmazva a következőképpen fogalmazzuk meg.

Ha egy polarizátorra érkező lineárisan polarizált fény intenzitása ${\displaystyle I_{0}}$, és a polarizátor kiválasztási síkja a beeső nyaláb polarizáció síkjával ${\displaystyle \theta }$ szöget zár be, ahol az ábra jelöléseivel ${\displaystyle \theta =\theta _{1}-\theta _{0}}$, akkor a polarizátoron áthaladó fény intenzitása a következő összefüggéssel adható meg:

${\displaystyle I=I_{0}\cos ^{2}\theta }$.^[9]

Nevezetesebb munkái

• Sur une propriété de la lumière réfléchie par les corps diaphanes (Bull. Soc. Philom. I. köt. 16. sz. 1809);
• Sur les phénomènes, qui dépendent des formes des molécules de la lumière (uo. I. köt. 1809);
• Mémoire sur la lumière (uo. XII. köt. 42. sz. 1811);
• Sur de nouveaux phénomènes d'optique (uo. 45. sz. 1811 jun.);
• Mémoire, sur les phénomènes, qui accompagnent la réflexion et la réfraction de la lumière (uo. 47. sz. 1811);
• Sur une propriété des forces répulsives, qui agissent sur la lumière répétiteur (uo. III. 1818);
• Sur l'axe de réfraction des cristaux et des substances organisées (Journ. des phys, 73. köt. 1811);
• Mémoire sur l'optique (Journ. École polyt VII. köt. 1808);
• Sur la mesure de pouvoir réfringent des corps opaques (uo. VIII. 1809);
• Traité d'optique analytique (Mém. Sav. étr. II. 1811);
• Théorie de la double réfraction de la lumière dans les substances cristallines (uo.).

Jegyzetek

Források

• Étienne Louis Malus. kfki.hu. (Hozzáférés: 2012. február 24.)
• Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X