Értékelemzés

Úgy tűnik, hogy ez a szócikk vagy szakasz külső forrás szó szerinti másolata, és ez a szerzői jog megsértését jelentheti. | Győződj meg róla, hogy az azonos szövegek közül melyik keletkezett előbb! Ha tudsz, kérj engedélyt a korábbi külső szöveg felhasználására a Wikipédia:Engedélykérés lapon leírtak szerint, vagy szerkeszd bátran a lapot, és távolíts el minden jogvédett részt belőle! Kövesd a formai és a stilisztikai útmutatóban leírtakat! Ha sikerült eltávolítani a másolt szöveget, vedd le ezt a sablont!

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

Az értékelemzés a termék, illetve a szolgáltatás értékességét növelő döntés-előkészítő módszer, amelynek alkalmazása során a termék, illetve a szolgáltatás funkciójának és előállítási vagy beszerzési költségeinek viszonyát kell vizsgálni.^[1]

Az értékelemzést, mint döntés-előkészítő módszert klasszikusan a gyártmányok fejlesztésénél alkalmazták, de évtizedek alatt egyre szélesebb körben került alkalmazásra.

E technikát komplex és nyílt problémák megoldására dolgozták ki. Középpontjában a funkcionális gondolkodás áll. A fejlesztő team a funkciókra keresi meg a projekt minőségben és költségben gyenge pontjait, majd ezek éppen szükséges mértékű, tehát megfelelő minőségű megoldásaira tervezik meg a legkisebb költségű megoldásokat. A cél az, hogy például a beruházási tervek ne tartalmazzanak felesleges műszaki megoldásokat, költségeket ugyanakkor az igényeket maradéktalanul kielégítsék. Nagyon leegyszerűsítve a szemléletmódot, az alkalmazás lényege: „Kiadnám-e ezen a módon a saját pénzemet?”

A módszer alkalmazása a nagyvilágban

A módszer több mint 60 éve ismert. Megbízhatóságát jól mutatja, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a közpénzek elköltésénél – meghatározott értékhatár, általában 2 millió amerikai dollár felett – a közbeszerzési szabályzat (törvény) kötelezi a minisztériumokat, az állami hivatalokat, az ügynökségeket, az önkormányzatokat a módszer alkalmazására. Az elért eredményekről évenként beszámoló készül a Kongresszus számára.

Az Amerikai Védelmi Minisztérium (DoD) 1983-2003 között több mint 25 Mrd USD-t takarított meg az értékelemzés alkalmazásával. A módszer bizonyított eredményessége miatt a szervezet hivatalos állásfoglalása szerint fontos folytatni az értékelemzési programot.

2010-ben az amerikai közlekedési hivatalok több mint 1,9 Mrd dollárt takarítottak meg az értékelemzés alkalmazásával. És mindezt átlagosan 146-szoros megtérüléssel. (http://www.fhwa.dot.gov/ve/2010/)

Az értékelemzést nagyon sok mindenre alkalmazzák, az F-28-as vadászrepülőgéptől a Boeing-ig, a repülőterektől az autókig (ideértve az Astra-t, vagy akár a Rolls-Royce-ot is.), a számítógépes szoftverektől az élenjáró híradástechnikai termékekig, a mobiltelefonoktól az olimpia megrendezéséig, vagy pápalátogatásig, szinte mindenre.

Nem csak Amerikában terjedt el ilyen mértékben az értékelemzés, hanem az egész világon. Kínától az Egyesült Arab Emirátusig, Dél-Koreától Hongkongig, Japántól Brazíliáig, széles körben alkalmazzák. (A Japán Értékelemzési Társaságnak 24.000 tagja van.) És persze Európában is már meghonosodott az eljárás. E földrészen - becslések szerint - mintegy 50.000 értékelemzést hajtanak végre évente. A londoni metró vállalatnál (London Underground Ltd.) évente mintegy 150-180-at. Az angol hadiiparban az 1 millió fontot meghaladó projekteknél kötelező az alkalmazása. De persze említhetnénk a Mercedes-t, a francia Ariane rakétát, az Airbus-t, vagy akár a német közigazgatás egészét is.

A módszer alkalmazása Magyarországon

Magyarországon 1968-ban végezték el az első értékelemzést. Itthon is vannak olyan szervezetek, ahol már rendszeresen alkalmazzák (például a Paksi Atomerőmű Zrt., a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., a Magyar Nemzeti Bank, a KÉSZ HOLDING).

Útépítési beruházási tervek felülvizsgálatánál az 1999 és 2015 között 104 befejezett értékelemzési munka során az 1.550 Mrd Ft-nyi becsült bruttó bekerülési költségből az összes kimutatott megtakarítás megközelítette a 256 Mrd Ft-ot, a többlettartalom (a minőség emelése) miatti többlet ráfordítás pedig 25 Mrd Ft-ot.

A nemzetközi értékelemzési életet a SAVE (Society of American Value Engineers) International (www.value-eng.org), a hazait 1991 óta a Magyar Értékelemzők Társasága fogja össze.

Források

• Facebook.com

Jegyzetek

Kapcsolódó szócikkek

• Ütemes menetrend

További információk

• szak-ma.hu^{[halott link]}
• Értékelemzés az üzemgazdaság és a marketing területén
• Papp-Váry Árpád: „Találjuk ki Magyarországot” – Az értékelemzés szerepe az ország mint márka felépítésében (Előadás a VII. Nemzetközi Értékelemző Konferencián a Szolgáltató állam szekcióban, Budapest, 2003. április 24–25.)
• Szóka Károly:A controlling és az értékelemzés összekapcsolása, különös tekintettel a felsőoktatási és a gyakorlati alkalmazhatóságra^{[halott link]}
• Kormányos L., B. Vincze, V. Borza: Assessment and effective development of timetables adapting value analysis, ŽEL 2004, Zilina 2004
• Tantervi tematika^{[halott link]}
• Nádasdi Ferenc^{[halott link]}